Nemekhez köthető az éghajlatváltozás?
Manapság elég könnyű úgy dönteni, hogy egy kicsit környezettudatosabb legyél a vásárláskor, hiszen minden tudatos fogyasztó, rengeteg lehetőséget talál, ha zöldebb otthont szeretne kialakítani. Kezdve a mosható egészségügyi betétektől és intimkelyhektől, a
kozmetikumokon át, amik üvegedényekben vagy újrahasznosítható tartályokban kaphatók,
egészen az újrahasználható kávés poharakig, igen széles a skála.
Bólogatsz, miközben ezt olvasod? Ha igen, akkor valószínűleg nő vagy. (Elnézést, ha nem. 🙂 )
A valóság viszont az, hogy sok férfi nem vette észre a fogyasztói szokások hatalmas elmozdulását a
„zöld” termékek irányába. Ennek pedig az az oka, hogy – és ezt utáljuk bevallani – még mindig
nagyrészt a nők felelősek a háztartásért. Ennek eredményeként pedig meg jelent az „ökológiai
nemek közötti szakadék”.
Mi is az az öko-szakadék a nemek között?
Mindannyian hallottunk, a nemek közötti bérszakadékról (sajnos), de az öko nemek közötti
szakadék, – bár hasonló egyenlőtlenséget ír le- meglehetősen újnak számít a fogalmaink között. Lényegében azt mutatja
meg, hogy a nők sokkal nagyobb valószínűséggel élnek környezetvédelmi szempontból etikusabb életmódot, mint a férfiak.
Az utazástól a diétán át a vásárlási szokásokig a nők legtöbbször nagyobb
környezettudatossággal rendelkeznek, mint a férfiak. Bár abban, hogy a férfiakat kevésbé
„zavarja” a klímaváltozás, mint a nőket, több tényező is közrejátszik, beleértve a nemi
sztereotípiákat, a személyiségjegyeket és természetesen a marketinget.
Miért létezik egyáltalán?
A múltban az emberek a nemek közötti különbséget a személyiségbeli különbségeknek
tulajdonították. A 90-es és 2000-es években végzett kutatások szerint a nők hajlamosabbak
empatikusabbnak és önzetlenebbnek lenni, mint a férfiak. Az viszont még nem tisztázott,
hogy a nők úgy születnek-e, hogy törődnek a bolygóval, vagy erre kondicionálják őket.
Amiben a kutatás viszont határozott álláspontot képvisel az az, hogy a „zöldnek lenni” és a
nőiesség a legtöbb ember elméjében összekapcsolódik. Ez – és őrültségnek hangozhat – az, ami visszatartja a férfiakat attól, hogy ők is tegyenek valamit a bolygóért, pedig rájuk is szükségünk van, ha eredményt szeretnénk elérni!
Egy 2019-es tanulmány azt mutatja, hogy a férfiak ritkábban hordanak magukkal például
bevásárlótáskát, vagy hasznosítanak újra, vagy tesznek esetleg úgy bármit ami akár távolról is, de
környezetbarát, mert félnek, hogy aláássák saját férfiasságukat. Na de uraim, egy tudatos
férfi igenis szexi! 😉
A férfiak azt is készek elfogadni, hogy a technológia vagy a tudomány majd jön, és megmenti
a helyzetet, míg a nők, akik általában kevésbé bíznak ezekben, gyakran proaktívabbak a
klímaválság elleni küzdelemben.
Bár van egy nyilvánvaló kognitív elfogultság, amelyen a társadalom egészének dolgoznia
kell, hogy megváltozzon, nem feledkezhetünk meg a különböző márkák szerepéről sem,
hiszen ők azok akik fenntartják ezeket a sztereotípiákat. Amikor a környezetbarát
termékekről van szó, a „zöld” marketing főleg csajos képi világgal rendelkezik, mivel az igazi
marketingesek tudják, hogy többnyire a nők vásárolnak, őket kell megcélozni, és így ezt a maguk javára is fordítják.
Az éghajlatváltozás azonban gendersemleges!
Nem könnyű, viszont nyilvánvaló mit kell tennünk. A nemek közötti öko-szakadék
megszüntetéséhez meg kell küzdeni a kiváltó okokkal. Le kell bontanunk azokat a
sztereotípiákat, amelyek elfogadására mindannyiunkat kondicionáltak. Ez azt jelenti, hogy
társadalmi szinten együtt kell dolgoznunk, és ez bizony azt jelenti, hogy keményen tükörbe
kell néznünk, és elgondolkodnunk a saját szerepünkön ebben a történetben.
De ez nem csak rajtunk, fogyasztókon múlik! A márkáknak is tenniük kell azért, hogy a
fenntartható életvitel minden nem számára vonzó legyen.
Úgy tűnhet, hogy ez egy leküzdhetetlen akadály, de a világ változik. Csak vessünk egy
pillantást a mai ifjúsági mozgalmakra, és felcsillan a remény a jövőnkkel kapcsolatban. Az Y
és a Z generáció jobban igazodik a környezeti problémákhoz, mint bármely korábbi
generáció, és ez sok fiatal férfit és nőt is magában foglal. Valamint az utánuk érkező „alfa”
generáció (2010 után születettek) is lassan kezd beérni…
Azok a környezeti kihívások, amelyekkel ma szembesülünk, (beleértve a nemek közötti öko-
szakadékot is), a mai emberek problémája, és csak azok kezdhetik megoldani, akik itt és most úgy döntenek, hogy
összefognak, ezzel mindennapi hősök lesznek.