Számoltad már valaha, hogy hány e-mailt küldtél csak egy délelőtt folyamán? Vagy hogy mennyi Messenger esetleg Viber üzenetet írtál? Na és, hogy hány dalt hallgattál meg online? Valószínűleg eléggé sokat, még akkor is ha épp reggeli kávédat szürcsölgetve olvasod ezt a kis cikket. Lehet, hogy ezek már annyira mindennaposnak számítanak neked, hogy az gondolod, nincs sok hatásuk a környezetre, de minden ilyen tevékenységnek valójában van egy kis költsége.
Mi az a digitális fenntarthatóság?
Alapvetően ugyanazt értjük alatta, mint a többi fenntarthatósággal kapcsolatos mérőszám alatt. Azt mutatja meg, hogy mekkora a digitális carbonlábnyomunk, valamint segítségével megvizsgálhatjuk, hogyan tehetjük az online életünket fenntarthatóbbá, mind világméretű, mind pedig egyéni szinten.
Mivel internetezel, nagy valószínűséggel valamilyen felhőszolgáltatást is használsz. Gondolj a Google Drive-ra, a Dropbox-ra, vagy az iCloud-ra. Mindezek azt jelentik, hogy a fotóid, üzeneteid és videóid egy úgynevezett felhőben tárolódnak, és nem a készüléked saját memóriájában foglalják a helyet.
Ezt a megoldást általában fenntarthatóbbnak tekintjük, mint ha az adatokat fizikai adathordozókon (mint pl CD-k) tárolnánk, hiszen egy felhőtárhely létrehozásához, és üzemeltetéséhez kevesebb gyártási energia szükséges, és kevésbé pazarló. Ezeknek a felhő alapú elemeknek a tárolása hatalmas adatközpontokban történik, amelyek hűtése ugyan energiát igényel, de az viszonylag hatékony a tárolt adatok hatalmas mennyisége miatt.
Mi az én digitális lábnyomom?
A helyes adatközpont kiválasztása fontos pont a nagyvállalatok számára, de egyéni szinten valószínűleg nem érezzük annak. Az online jelenlétünk egy-egy adatdarabja rendkívül aprónak tűnhet, de mint tudjuk, minden kis dolog számít. Tehát a kérdés az, hogy adataid használatához valójában mennyi széndioxid szükséges nap mint nap?
Kezdjük az emailekkel. Egy átlagos spam email 0,3g CO2-t használ, egy normál email 4g-ot, míg egy olyan email, amelyhez nagy melléklet, például fotó vagy prezentáció csatolódik, akár 50g-ot is felhasználhat! Egy Facebook Messenger üzenet küldése hasonló mennyiségű szén-dioxidot használ, mint egy email, míg egy Twitter bejegyzés nagyjából csak 0,2g CO2-t.
Google saját felmérése szerint egy átlagos felhasználója, aki naponta mondjuk 25 keresést végez, 60 percnyi videót néz YouTube-on, rendelkezik egy Gmail fiókkal, és néhány más szolgáltatást is igénybevesz, naponta kevesebb mint 8g CO2-ot termel.
Az eddigiekből világosan látszik, hogy a videós tartalmat is magában foglaló tevékenységek több szén-dioxidot használnak el, mint egy egyszerű szöveges tartalmú társa.
Itt pedig jogosan merülhet fel a kérdés benned, hogy mi van a videóhívásokkal, hiszen már olyan megszokottá vált a Teams / Zoom használata akár céges, akár magán környezetben. Egy 2012-ben végzett tanulmány szerint egy öt órás videokonferencia mely különböző országokban élő emberek között zajlik, kb 4 és 215kg közötti CO2-t termelhet. Ez talán első olvasatra soknak tűnik, de fontos megjegyezni, hogy sok Teams / Zoom találkozó helyettesíti a személyes találkozást, így sokkal jobbak a környezetre nézve, hiszen ha minden résztvevőnek ugyanarra a helyre kéne utaznia, az sokkal nagyobb környezeti terheléssel járna. Ugyanebben a tanulmányban az is szerepel, hogy egy adott videokonferencia, a vele helyettesített személyes találkozás károsanyag kibocsátásainak csak a 7%-át eredményezi. Egy másik, hasonló témájú tanulmány pedig azt állapította meg, hogy „egy videókonferencia környezeti hatása, csak akkor nagyobb a személyes találkozásénál, ha az áthidalandó távolság 20km-nyi autóútnál rövidebb”.
Csak hogy értsd, hogy az említett távolság valójában mennyire kicsi, ha Budapest egyik széléről kéne átautóznod a másikba egy megbeszélés miatt, már zöldebb, ha inkább videótelefonáltok!
Hogyan lehetsz digitálisan fenntarthatóbb?
A legtöbb ember napi adatfelhasználása valóban nem termel túl sok CO2-t, és a legtöbb felhőalapú tárolással foglalkozó cég is úgy tűnik, hogy elkötelezett a fenntartható adatközpontok létrehozása mellett. Akkor ez azt jelenti, hogy nem kell újragondolnunk a digitális szokásainkat? Nem egészen…
Mint azt már korábban is említettem, minden apró lépés számít.
Többféle előnye is van annak, ha újragondoljuk a digitális szokásainkat. Mindannyian hallottuk már a mondást, hogy „Tiszta udvar, rendes ház”, ugyanez a gondolat érvényes a laptopunkra és telefonunkra is. Bizonyított tény, hogy a felesleges rendetlenség összefüggésbe hozható a depresszióval, szorongással és a stressz szintjének emelkedésével, és a 100 000 olvasatlan e-mail csak egy modern formája a rendetlenségnek az életünkben.
Most pedig jöjjenek a legjobb tippek digitális megtisztuláshoz, nem csak a környezeti hatások csökkentése érdekében, hanem azért is, hogy stresszszinted is alacsony legyen és a számítógéped is mentesüljön a rendetlenségtől:
📧 Töröld azokat a fránya olvasatlan e-maileket! Ha már napok óta nem volt rájuk szükséged, ideje kukázni őket, hiszen akkor nem is olyan fontosak.
☁️ Használj felhő alapú megoldásokat. Általában jobbak a környezet szempontjából, és még fizikailag is kevesebb rendetlenséggel járnak, mint a CD-k, memóriakártyák vagy külső merevlemezek sokasága.
📰 Iratkozz le a felesleges hírlevelekről. Tedd a kezed a szívedre, és valld be, hogy az utóbbi időben hányat olvastál figyelmesen végig… Fogadni mernék, hogy elenyésző azoknak a száma, amik tartalma még ma is releváns számodra.
🗂️ Szánj időt arra, hogy az évszakok váltásakor ne csak a ruháidat, de a fájljaidat is átnézd. Töröld azokat, amelyekre már nincs szükséged, és rendszerezd a többit mappákba, amelyeket lehetőleg nem a kezdőképernyőn tartasz.
🖥️ Zárd be azt a millió böngészőfület! A felesleges lapok és ablakok nyitva tartása, különösen akkor, ha videóstartalom is van az oldalon, jelentősen növeli az adatforgalmat.
Ugyan a fenntartható gyakorlatok kialakítása, leginkább a nagy cégek feladata lenne, nem pedig az egyéneké, akiknek digitális lábnyomuk kisebb, azonban a Google, a Microsoft és más adatközponti cégeknek mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy ne csak carbonsemlegesek legyenek, hanem szén-dioxid-negatívak is, és hatalmas gazdagságukat arra használják fel, hogy gyakorlatban is működő klímamegoldásokat dolgozzanak ki.
Azonban ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne vehetnénk ki mindannyian a saját részünket a folyamatból. Érdemes megfigyelni az adatfelhasználási szokásainkat, különösen, mivel a rendszerezettebb digitális munkaterületnek lehetnek más mentális egészségügyi előnyei is.